A szürke 50 árnyalata: méréstechnikai megfelelőség a beszállítói láncokban
A tapasztalatok szerint a mérőgépek talán egyharmada talál gazdára azért, mert a gyártó cég a saját elvárásainak megfelelően kívánja javítani a minőséget, a gépek többségét tehát inkább vevői nyomásra vásárolják meg. De hogyan változnak a megrendelői elvárások? Sorozatunk második részében Csontos Tamás, a Werth Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója és Mohai Tamás műszaki specialista a beszállítói megfelelőség méréstechnikai aspektusairól beszélnek a TechMonitor olvasóinak.
A beszállítói piramis melyik szintjén milyen hangsúlyt kap a méréstechnika és a minőség-ellenőrzés?
Mohai Tamás: Ideális esetben az első szinten is ugyanolyan komolyan veszik a minőségellenőrzést, mint a végén, a rendszerszállítóknál és a végtermékgyártóknál, hiszen pontosan erről szólnak a minőség-biztosítási szabványok. Egy autóipari beszállítói láncba nem lehet úgy belépni, hogy a cég ne rendelkezzen elfogadott minőség-ellenőrzéssel és méréstechnikával.
Csontos Tamás: Normális esetben éppen ezért az alkalmazott eljárások köre sem változik, ahogy haladunk előre az értékteremtő láncban. A megrendelő éppen azért adja át sok esetben az elvárt méréstechnikát – akár a mérőszoftverek szintjéig – a beszállítónak, hogy a mérési eredmények minden szempontból összehasonlíthatók legyenek. Egy furatot meg lehet mérni mérőtapintóval vagy szkennerrel, meg lehet mérni négy, de akár négyezer pontból is, és teljesen más eredményt kapunk, ezért a technológiák és az eljárások összehangolása elengedhetetlen egy jól működő beszállítói láncban. Sokszor kapunk olyan fel- adatot, hogy ugyanazt az optikai mérőrendszert a színek és fények erejéig is ugyanolyan paraméterekre állítsuk be mind a megrendelőnél, mind a beszállítónál.
Mennyire jellemző, hogy a beszállító úgy nyeri el a munkát, hogy nincs arra megfelelő mérőgépe?
Csontos Tamás: Sok ilyen eset van, és erre három megoldás kínálkozik. Amennyiben csak időszakos munkáról beszélünk, akkor ki lehet szervezni a feladatot bérmérésre. Ha pedig házon belül kell megoldani a feladatot, akkor mérőgépet lehet lízingelni vagy vásárolni. De a bonyolultabb gépek szállítási határideje több hónap is lehet. A hozzáállás sok esetben az, hogy el kell nyerni a munkát, és ha ez sikerül, akkor gondolkoznak el a megvalósíthatóságon. Nem ritka az sem, hogy mindezt egy korábban megnyert pályázattal is össze akarják kapcsolni, ilyenkor a pályázatban szerepelt mérőgép-típust is módosítani kell.
Változik az autóipar, az elektromos járművek gyártása kerül előtérbe. Hogyan kell ezt lekövetnie a beszállítói körnek? Az elektromos járművek támasztanak új elvárásokat a méréstechnikával szemben?
Csontos Tamás: Amikor a mérőgépek gyártói szembesültek azzal, hogy a belső égésű motorok korszaka a végéhez közeledik, akkor azt is felismerték, hogy egy elektromos gépjármű sokkal kevesebb alkatrészt tartalmaz. Ez felvetette azt a kérdést, hogy mennyi méréstechnikára lesz szükség ezek legyártásához? Az elmúlt évek viszont az mutatták, hogy az elektromos gépjárművekbe egyre speciálisabb anyagokból egyre komplexebb geometriájú alkatrészek kerültek beépítésre, egyre szűkebb követelményrendszerekkel. Az összeszerelt akkumulátorelemek olyan anyagokból és formákból állnak, amikkel korábban nem találkoztunk pl. a tengelyalkatrészek mérése során, de ezeket is mérnünk kell optikai vagy CT-eljárással. De már a legkisebb alkatrészek is tartalmazhatnak aranyat, ónt, ezüstöt, cinket stb., márpedig minél nagyobb egy anyag sűrűsége, annál inkább elnyeli a röntgensugárzást.
Mohai Tamás: Kevesebb alkatrész gyártódik, a mérési feladatok viszont egyre bonyolultabbak. Ebből is következik, hogy az elmúlt években megindult az érdeklődés a speciális optikai vagy CT-technológiák iránt. Az elektromobilitás ezt hozta magával a méréstechnikában, egy autóipari beszállító tehát jól teszi, ha időben elkezd érdeklődni a gépgyártóknál az említett technológiák iránt.
Mi igaz: kevesebb vagy több jobban képzett munkatársra van szükség a technológiai fejlesztés után?
Mohai Tamás: Ez egy örök kérdés, és sok mindentől függ. Például, hogy ki végzi az új mérőrendszer beállítását. Van példa arra, hogy a méréstechnikai fejlesztés után radikálisan lecsökken a betanított munka igénye, ellenben egy magasabban képzett munkatársra lesz szükség, például a mérőprogramok elkészítéséhez. Egy teljesen kulcsra- kész rendszer szállításakor azonban megspórolhatjuk a házon belüli szakértő alkalmazását, és a méréstechnika szakértelmet kívánó részével meg lehet bízni a gép forgalmazóját is.
Csontos Tamás: Az egyelőre illúzió, hogy a mérési munkát teljes mértékben élőmunka nélkül végezzük el. Az előzőekben is említettük, hogy egyre komplexebbé válnak az alkatrészek, és bárhogyan igyekeznek azt lekövetni a gépgyártók, mindig elő fog fordulni, hogy emberi beavatkozásra van szükség a sikeres méréshez.
Milyen beszállítói kör használt CT-méréseket, és mik ezek előnyei?
Csontos Tamás: Már említettük az elektromos csatlakozókat gyártó beszállítókat, de idevehetjük már a csatlakozók komponenseit gyártó vállalkozásokat is. Olyan bonyolultak lehetnek ezek az apró műanyag alkatrészek, hogy akár több 100 méretet kell rajtuk ellenőrizni, ami egy multiszenzoros koordináta-mérőgéppel akár órákba, napokba is telhetne. A CT-eljárás ellenben villámgyorsan végez ezekkel az alkatrészekkel, hiszen a műanyag sűrűsége alacsony, így ideális a röntgensugár számára.
Az on-the-fly technológiával meg sem kell állnunk a forgatás során, így egy műanyag alkatrész mérése valóban akár két perc alatt is elvégezhető. Ha növeljük a CT-gép mérési tartományát, akkor ugyanannyi idő alatt akár palettás mérést is végezhetünk, egyszerre több tucat alkatrésszel. De a komputertomográfiás mérés lehetősé- get ad arra is, hogy egy lépésben ellenőrizzük a műanyag alakrész geometriáját és a forrasztások minőségét. A CT-eljárás bekerülési költsége magasabb, mint egy koordináta-mérőgépé, de ilyen alkalmazásokban nagyon gyorsan megtérül a beruházás.
Molnár László – TechMonitor 2023. március
